Még nem késő az adventi koszorúért meginni egy üveg bort

Adventi koszorú őrületben tobzódik a keresztény világ, hiszen mindjárt itt az első gyertya meggyújtásának vasárnapja. Van, aki valóban vallásos szokásai miatt szerez be egy koszorút erre az időszakra. De valljuk be, van aki szinte csak dekorációs célból, lakberendezési kellékként. De az biztos, hogy kreatívkodni jó, és az utolsó percek kifejezetten izgalmas alkotásokra ösztönzik az ember lányát.
Íme, nálam ezek születtek az elmúlt években:
ez az első a kedvencem, annak idején külön bejegyzést is kapott: hálás feladat meginni pár üveg pezsgőt vagy bort egy ilyen nemes célért :-)

 

Az előtte való években sem volt több időm a koszorúkra, babák mellett nem az alkotásra jut a legtöbb idő. Így ezekben az években is a gyors és olcsó megoldások kerültek előtérbe.
Ehhez az adventi díszhez egy kovácsolt vas polcot használtam néhány mécsestartóval.

Sajnos a fénykép nem a legjobb minőségű, de a lényeg átjön: konzervdobozok, csipke, kocsisgyertya, moha és pozsgások, tobozok. Minden a kertből... mondhatnónk a kert adta az ihletet.

A hagyományokat kedvelőknek pedig egy klasszikus forma, pár éve készítettem ajándékként. Családi hagyományként szintén az otthon talált dolgokból: szalmaalapra szaténszalagot tekertem, beletűztem a gyertyatartókat, némi műfenyőre ültettem az óarannyal színezett, újrafújt kisebb régi karácsonyfadíszeket, bogyókat. Így kapott egy kellemes, de nem talmi csillogást a koszorú és új esélyt, pár, a fán már szereptelen dísz.

Kellemes kreatív perceket mindenkinek a hétvégére! Ha az ötletelésben segít, idén is a tavalyi gyors és low cost koszorúnk egy változatát készítem majd: egy nagyobb, peremes tálra homok-föld keverékét halmozok, abba beleültetem a 4 gyertyát, köréjük pedig a kertből behozott pozsgásokat, köveket, pár vintage hangulatú díszt teszek. Sajnos a tavalyi fotók a laptop csere miatt elvesztek.

Egy műhelynyi paradicsom azaz raklapból oázis

Mióta dolgozó anyuka lett belőlem, bizony kevesebb idő jut a szenvedélyeimre ... várnak a csiszolásra váró bútorok, szögre a képek... de egyszer majd azok is meglesznek.
Addig is jártamban - keltemben olyan kincsekre akadok, mint ez a raklap bútorcsalád.
Egy kedves amatőr (-nek nem igazán mondható) ismerősöm készítette a feleségével.
Az édesapja megszűnt lakatosműhelyének a helyére készült ez a kis oázis. Színeit a műhely felszámolásakor megmaradt festékek, mintáját az épp cserére került konyhai függöny adta.
A kép bal sarkába a lassan, de annál biztosabban növő szederbokor árnyékoló látszik. A kék, lánccal felakasztott asztal a grillezésben nagy segítség, a szűkös hely miatt, használaton kívül a falra simul.
Gyönyörködjetek!

 

 

 

 

Polcok helyett dobozok akár a falra is

Igaz, hogy bejegyzésekben nem gazdagítottam nagyon a blogot idén, de annál inkább esztétikailag a lakásunkat. Természetesen mindent az újrafelhasználás jegyében, mint az alábbi fali tárolócsaládot is.
Vannak itt nagyszülők tálcából, szülők fa cd tárolókból és gyerekek italtartóból.
Hogy miről is beszélek?

Régóta szerettünk volna a konyhai étkező falszakaszára polcot az eddig eldugottan heverésző szakácskönyveimnek, egyéb tárgyaknak. De a klasszikus polc megoldás nem tetszett, és nem akartunk rá sokat áldozni sem. Így egy nagyobb rendszerezéssel egybekötött rendrakás során ennyi polcnak valót találtam a műhelyemben! Mondanom sem kell, magam is meglepődtem, hogy milyen vagány darabok vannak a birtokomban.

Ez a két doboz például ajándékba került hozzám. A textillel bevont egy cd tároló volt a hőskorból, több, mint 10 éve költözik velem. Valójában kb. 1 évig használtam rendeltetésének megfelelően, sajnos nem vol elég praktikus. A kis fa osztóit kiszedegettem belőle. De a nyomaik során láthatóvá vált vájatokat nem tudtam eltűntetni máshogy, inkább elfedtem őket ezzel a csíkos bútortextillel. A vékonyabb elem egy fa palacktartó doboza, két oldalán a nászajándékunkhoz tartozó vicces szöveggel.

Ez a doboz is cd tároló volt, csak dupla széles. Itt a zöld bútoranyag szolgál a vájatok eltakarására.

Ha a nagy képet megnézitek, nagyobb tálca, fa zöldségtároló doboz és több üveges palacktartó is található a tárolók között.

Amikor ezekkel megvoltam, már csak a fúrás-mizériát kellett kiböjtölnöm. Két lépésben, természetesen vasárnap déli 12-kor, 'Úgysincs kész még az ebéd!' felkiáltással kezdetét vette egy kisebb armageddon a félig megterített asztal felett, míg én tarthattam a porszívócsövet...

De vagány lett, igaz?

Nézz körül Te is otthon, hátha akad a nagymamád vagy a család pincéjében, padlásán régi tálca, doboz vagy kiselejtezett fiók.

Akár ilyen vagy hasonló is lehet belőle, ha sok a rendelkezésedre álló doboz, vagy ha van időd festeni, tapétázni....

Forrás

Forrás

Forrás

Recycling karácsonyi képeslapok

Elméletben mindenki szeretné védeni a környezetét. De a gyakorlatban még a szelektív szemétgyűjtést sem bírják sokan megvalósítani otthon, mert egy palackot is lusták vagy nemtörődömök összenyomni a szemétbe hajítás előtt. A majdnem év végi lelki fröccs után evezzünk kellemesebb vizekre. Az apróságoknál kell kezdeni. Így a maradék dekoranyagokat sem szabad kidobni, nagyon klassz, játékos, kreatív formában felhasználhatóak.
Például olyan képeslapoknak, mint az alábbi kettő:

A felhasznált anyagok esetlegessége és ezért a képeslapok eredetisége az, ami izgalmassá teszi ezeket az alkotásokat. De az elkészítési idő rövidsége sem elhanyagolható tény. Ma este még elkészülhettek vele, karácsonyig bőven odaér.
Rövidke szalagokat, ruhaanyag és csipke maradékokat, flittereket, gombokat, gyöngyöket, masnikat keressetek össze, egy színes kartonlap, ragasztó és olló kell hozzá, na meg türelem.
Jó munkát hozzá!

Két gyerekszobai kép nemcsak gyerekeknek

Addig izgatta a fantáziámat ez a két félbemaradt kép, míg sikerült időt szorítani a befejezésre egyik éjjel. A két kép egymás inverzei, a hátterek színvilágai kiegészítik egymást. Helyét keresi egy gyerekszoba falára.

A két kép egyforma méretű falapra készült, textilből, ragasztással és varrással. Mérete: 12,5 x 12,5 cm. Jelenleg akasztható csak, de kérésre asztali állóvá tudom varázsolni. Részletesebb, közelibb képeken:

Szülinap bekeretezve

Ez az utolsó  kép az őszi hullámból, ami elkészült. Sajnos három kép is félbemaradt, technikai akadályok léptek fel, hiányzik az idő a befejezéshez :)
Szülinapos ajándéknak készült, sok-sok virág öleli körbe Heltai Jenő idézetét (a Belga együttes egyik dalában is szerepel): Akit az Istenek szeretnek, örökre meghagyják gyereknek.

A kép mérete: kb. 15 x 11 cm, akasztós és asztalra állítható változatban is. Természetesen jár hozzá egy kis ajándékkártya is.
És a recycling: a sárga zsinór a kereten egy ajándéktáska füle volt, a kis szívecske pedig egy tönkrement karkötőről való. Remélem valakinek nagy boldogságot hoz majd.

Egy otthon macska nélkül ...

Ismét egy újabb kép kerül terítékre, de akik unják, megnyugodhatnak. Már készülnek a karácsonyi díszek, hamarosan azokat is fotózom. De addig is nézzétek meg ezt a jó hangulatú, napindítónak is kiváló képet. Macska- és állatbolondoknak kötelező egy ilyen darab. Én már tudom is, ki lesz az új gazdája, ha egyszer sikerül eljuttatnom hozzá. Oldalán díszített fa keretben pöttyös, csíkos, színes cicák kelletik magukat.

És íme a részletek: a kép idézete "a home without a cat is just a house" szabados változatában Mark Twain után került be a táblaképek világába. Az eredeti így hangzik: A home without a cat - and a well-fed, well-petted and properly revered cat - may be a perfect home, perhaps, but how can it prove title? (magyarul: Egy otthon macska nélkül, mégpedig egy jól táplált, elkényeztetett és kellően nagyra becsült macska nélkül, lehet talán tökéletes otthon - de mi bizonyítja, hogy valóban az?)
Mérete: 17 x 11 cm; akasztós és asztalra is állítható; készült hozzá egy kicsiny, egyedi ajándékkártya is.

Hogy recycling lelkűeket is megnyugtassam - beleértve magamat is - az ajándékkártyán található kép a kedvenc fehér kardigánom cetlije volt, amit sajnáltam annak idején kidobni, és ezzel bekerült a kincsesfiók mélyére. Az őszi rendrakáskor találtam meg és lelt is jó helyet némi esztétikai tuning után.

Újabb kép, utazáshoz nélkülözhetetlen akár egy törülköző.

Ismét egy kép, de ez most kevésbé csajos, mint a korábbiak. Utazásmániásoknak, a repülés szerelmeseinek, örökké későn érkezőknek és későnérő egyetemista lelkűeknek ajánlott. Papírból készült, 3D hatású. Douglas Adams idézete található a hőlégballonon: "Ritkán kötök ott ki, ahova menni szándékoztam, de gyakran ott találom magam, ahol szükség van a jelenlétemre."

A kép mellé egy, a stílusában készített kis ajándékkísérő kártya is található. Mérete: 16 x 12 cm. Falra akasztható és asztalra is állítható.

Akit érdekelnek a képeim, azok a blog címe alatti menüben a Kézműves Boltban kedvére tallózhat inspiráció után.

need.summer.now. idézetes kép nyármániásoknak

Az őszi kollekció egy másik darabja, mely szintén új, izgalmas technikával készült. Témája a nyarat idézi, nosztalgiázásra, nyárfüggőknek ideális ajándék. A textil és papír kombinációjú keretezett kép asztalra állítható és falra is felakasztható. A felső képen már celofánba csomagolva várja gazdáját.
Mérete: 18 x 19 cm
A celofán csomagolás hátulján egy mozdulattal kivehető, a képhez készített ajándékkártya található.

Gombszivecskés kép idézettel

A dobozok mellett sok kép is készült, főleg eladásra. Mindegyik egyedi, más idézettel, más stílusban, főleg újrafelhasznált alapanyagokból: úriszabó nagypapa régi gombjaitól a nagymama maradék csipkéjéig, bőrszalagtól a fém medálig széles a felhasznált anyagok köre. Minden általam készített keretezett kép asztali álló ás falra akasztható üzemmódban is működik. Ez az egyetlen kivétel. Ez a kép falap alapra készült, így csak akasztható, de önmagában nem áll meg. Nézzétek meg közelebbről a feliratot is az alsó, közeli képen.
Mérete: 12,5 x 12,5 cm.
A kép celofán csomagolásába egy mozdulattal kivehető apró ajándékkártya található.
 A kép szerető otthont, gazdit keres!

Konzervdobozok landhaus stílusban

Az előző, gyerekeknek készült kollekcióm bemutatásakor utaltam az új kedvenceimre, a landhaus stílusban készült konzervdobozokra. A landhaus stílus nem volt tudatos választás, az ihlet hozta, de a húgomnál ez lett a fedőneve. 

Amint látjátok az alapanyagokból a szokásosakat válogattam össze: anyagok, szalagmaradékok, fém díszek, gombok, papírdarabkák és ragasztók. Felhívnám a figyelmet a személyes kedvenc apró részletemre, az ovális kis cizellált medálban egy apró tündérke képe található. Remélem megóvja majd használóját!

Türkiz és rózsaszín romantika keretben

Első képeim között volt ez a kis romantikus hangulatú, mely nemes  egyszerűsége miatt vált a kedvencemmé. Mivel ajándékba készítettem, és persze fotózás nélkül, ma vendégségben járva fotóztam le és elevenítettem fel emlékeimet.

A feliratról próbáltam egy közelit is csinálni, nem lett a legszerencsésebb.

Amint látjátok, ez sem egy alapanyag igényes darab. Szerintem a színek kiválasztásán sokkal több múlik. Ennél a képnél ösztönös volt. De megajándékozott vendéglátóm rögtön a két főszin szinterápiás pozitívumaira aszociált. Ma tanultam meg, hogy a türkiz és a rózsaszín milyen pozitív színek. A feng shui szerint a türkiz pozitív kulcsszavai: egyensúly, harmónia, siker, önkutatás, nyugodtság. Akár a mandalafestést, akár más színterápiás tanokat veszünk figyelembe, az emberiség történetében vissza-visszatérő értékként fontos gyógyító színnek tartják. A tenger színei, a zöld és a kék elegyéből áll, és mindkettő tulajdonságait - a kék nyugalmasságát és a zöld harmóniáját - magában foglalja. Segíti a tudat kiteljesedését, nyitottságot közvetít, feloldja a keserűséget, megszabadít a lelki terhektől, nyugtató és pozitív energiát sugároz.
A rózsaszín a feltétel nélküli női szeretetet, női megérzést és gondoskodást jelképezi. A nőiség, az anyaság színe, megnyugtatást, gyengédséget ad, csillapítja a szeretet- és önbizalomhiányt.
A kép elkészítéséhet a képkereten kívül dekorpapírok, tűfilc, csipke és maradék szalag, gomb, tűfilcek és egy kis szeretet kellett.
Sok-sok türkiz és rózsaszín pozitív energiát kívánok mindenkinek a mai napra!

Keleti motívumok és divattörténet egy pozitív gondolat bekeretezéséhez

A tegnapi bejegyzésben megmutatott képek technikája, stílusa annyira megfogott, hogy továbbiak is készültek.
Egy, a keleti stílust, a színeket szerető, vagány barátosnémnak készült a következő kép. Sajnos erről már csak becsomagolt állapotában készült egy gyors kép, de még így is látványosnak érzem.

Itt a keretet is feldíszítettem, nem csak a belsőre koncentráltam. A pozitív gondolat is más, a kísérő címke a papír motívumait hozza vissza. A kép készítésekor tudtam meg, hogy ezt a klasszikus elfordított csepp alakú motívumot török uborkának hívják, angolul paisley. Az eredeti motívum egy indiai fenyőtobozokhoz hasonló, finom virágminta, ami anno a kasmír sálakon jelent meg fekete és piros színekben. Nevét a régi skót városról, Paisley-ről kapta, ahol a 19. század végén a hagyományos indiai motívumok alapján hasonló szöveteket készítettek. (forrás: itt) Persze jóval olcsóbban állították elő, mint az eredeti kasmírkecske szőréből készült kézi festésű indiai darabokat. Majdnem sikerült is tönkretenni az európai nagyipari gyártásnak ezt a 15. századtól eredeztethető indiai iparágat, így a 20. század elején komoly állami mentőakcióra volt szükség Indiában.
Bocsánat a kalandozásért a divattörténetben, de csakis egy pár szavas utánajárással tudtam pótolni a paisley szó körüli bizonytalanságaimat.
Ennél a képnél sem az anyagi beruházás volt jelentős, hanem az idő. Az alapanyagok nem változtak a korábbiakhoz képest: képkeret, dekorpapír, idézet, maradék szatén szalagok, gombok, ragasztók, vastagabb és vékonyabb filc.

Az első idézetes képek scrapbooking technikával

Nem csak lekvárfőzési és üvegdíszítési témában alkottam az elmúlt időszakban. Rákkattantam a képkészítésre: egy-egy pozitív gondolat vagy idézet bekeretezésére.
Két nagyon kedves barátnőmnek majdnem egy napon van a születésnapja. Nekik készítettem személyre szabott képeket egy rövidke pozitív gondolattal. Az íróasztalukra szántam a munkahelyükön. Kell valami, ami lelki frissítést ad a mindennapokban, amikor körülöttünk eluralkodik a kollegális káosz és a főnöki túlméretezett ego.

A kereteket a Müllerben  vettem egy röpke ihletre. Némi gomb, dekorpapír, masnik, címkék, 3D ragasztó, maradék hímzőfonal, pillanatragasztó, tűfilc kellett hozzá, no és idő.
A legnehezebb a hátteret kiválasztani, azon sokat méláztam. Xénia szeret utazni, neki a párizsi Diadalívre, míg Andi esetében egy régi nyomdagépre esett a választásom, mert ő pedig könyvtárban dolgozik.
Ha nincs otthon 3D ragasztó, nehogy elmenj otthonról miatta! Egy, a felirat méreténél kisebbre vágott vastag kartonlap is megteszi ebben az esetben, ugyanúgy érvényesül a 3D hatás.
A képkeret üveglapját betettem hátulra, merevít, és ha az új Tulajdonosa megunja, fényképtartónak is használhatja.
A végén celofánnal becsomagoltam, hogy na karcolódjon, és azonnal élvezhessem az örömöt az arcokon.
Hajrá fantázia!

Születésnapra, karácsonyra: újabb DIY ajándékok a konyhából

Szintén egy gyors, egyszerű és olcsó ötlet, mely saját készítésű ajándékként is megállja helyét.

Jól esik télen a gyógyfüvekből készült tea, főleg ha a saját kertünkből szedtük. De a kakukkfüvet, oregánót pizzához, tésztára való szószokhoz, húsok pácolásához szárítva is használhatjuk. Ha mellékelsz hozzá néhány receptet, tuti a siker.
Nemcsak gyógyfüvek, de bogyók, szárított virág, levendula, rózsaszirom is kerülhet bele.

Ha több üveget is készítesz, ilyen mutatós összképet is lehet teremteni vele.

A régies üvegek a devecseri lomispiacról származnak, némi csomagolópapírral és szalaggal dekorálva. A kiszabott papírlapot széleinél és sarkainál félbehajtottam, majd a közepére helyezett üvegre hajtogattam a cikkelyeket. Aztán átkötöttem. Lehet játszani a papír színével és fonákjával, vagy két, kontrasztos papírt is használni.

De nem mindenki szereti ilyen egyszerűen illetve nem minden tartalomhoz áll jól ez a stílus.
Például a júniusi eperlekvárok más külsőt kaptak: kicsiny üvegek, a kevésbé dekoratív tetőkre textilborítás került, majd vékony spárga és címkék. A kötözős papírcímkékre kezdek mostanában rákattanni, ezeket nem kell utána vakargatni az üvegről. Egy szép címke elegendő, hogy egy fénymásoldában sok-sok címkét csináltassunk belőle egy lapra.

Az utolsó epres héten, június végén elmentünk barátnémmal a Debreceni Nagybani piacra, és vettünk pár rekesz mézédes epret. A túlérettsége miatt kissé hosszadalmasra nyúlt tisztítási-előkészítési folyamat után egy rövidke főzés és egy zacskó 3:1-hez zselésítő, minimális cukor (kb. 15 dkg nádcukor gyümölcskilónként) és citromsav (2 ek.) segítségével fantasztikus dzsem lett belőle. Egy-egy adagot vaníliával és más finomságokkal is ízesítettem. Ez utóbbiakat - kissé előre gondolkodva - karácsonyi ajándéknak is szánom. Sajnos egy kicsit vesztett a friss pirosságából az eltelt 2 hónapban a citromsav ellenére is, de az íze, az megmaradt. Ritkán büszkélkedem ilyenekkel, de több tesztelő is egy ültő helyében megette az üvegnyi ajándék dzsemet, így van hivatkozási alapom.

Ha epret nem is, de lehet még paprikakrémet, lecsót, padlizsánkrémet, fűszeres paradicsomos szószokat készíteni, de akad még körte, szilva, alma is a lekvár- és csatni-mániásoknak. Kis csalással fagyasztott gyümölcsökből is kitűnő dzsemeket lehet készíteni, nem kötelező nagy adagokban gondolkodni.

Jó kreatívkodást!

SK apróságok: dísztasak, mosogatószer adagoló és gyerekszobai tároló fazonírozva

Sokszor vagyok úgy, hogy szeretnék valamit változtatni, de se mód vagy pénz rá. A sok kreativitás meg ott tombol bennem, és muszáj valamit kezdenem vele. Ilyenkor készítek pár apróságot, ami ugyan látványosan nem befolyásolja a környezetet, de nekem sokat jelent az esztétikája vagy egyszerűen csak praktikus kis segítség.

dísztasak vagy apróságok új helye
sokszor van, hogy nagyon jó minőségű alapanyagból készült, de sajnos csúnya reklám papírtasakban kap valamit az ember. Használná, de mire? Aztán spray-t ragad, meg szalagokat, öntapadós fóliát (ha nincs megfelelő színű, azt is le lehet fújni), és máris kész a tároló:

a kész művek: dísztasak vagy egy nőies tároló a polcra...

előéletük és az átalakulás első fázisa: fújás-száradás-fújás....

pumpás mosogatószer adagoló
Gondolom, Ti is öntöttetek már túlzott mosogatószer mennyiséget sietségetekben a szivacsra, amit aztán nem tudtatok elhasználni az utolsó kiskanálnál. Ráadásul kényelmetlenebb egy kézzel a mosogatószeres flakont emelgetni, a másikkal tartani a szivacsot... míg mindez egy pumpás adagolónál kivédhető.
Az enyém így néz ki:

És ebből lett: alapja egy üres tusfürdős pumpás flakon, némi felesleges szalag, csipke, gomb, mindehhez kell még egy ragasztópisztoly és 10 perc.

tárolók a gyerekszobába
nagyobbik törpe elérkezett az "egyedül is megy" korszak öltözködési fázisába. Csak éppen túl egyformák voltak a zoknitárolók és rendszeresen a kicsi zoknijait akarja felvenni. De egy kis megkülönböztetés és máris könnyebb a halacskás dobozból kivenni a sajátját.

ilyen kis semmitmondó (de olcsó) dobozok voltak...

... és ilyenek lettek

Lámpaságok 2. azaz egy újabb saját kézzel készített lámpa

Még tavaly ősszel a kertben sétálgatva néztem ki magamnak egy farönköt, milyen jó lenne belőle valamit csinálni. Kriszta barátnőm új lakásba költözvén szinte ingerelt arra, hogy neki csináljak valamit. A farönk színe, a természet egy újabb apró érintésének lehetősége a lakásába predesztinálta a farönk sorsát. Lámpa lesz belőle! Miután ezt ilyen szépen kigondoltam, felhívott Kriszta, hogy aznapi programja lámpavásárlás lesz, mert tönkrement a hálószobai kislámpája. Kismalac módjára visítva dadorásztam neki valamit, amit szerencsémre megértett, így hajlandó volt várni a kivitelezésig. Ami nem kis türelemre vallott, mert a karácsonyra tervezett lámpa január végén érkezett meg hozzá. Mentségemre szóljon, hogy közben megszületett Marci.
Párom műszaki hozzáértésével szereztük be a szükséges alkatrészeket: kapcsoló és vezeték villásdugó véggel; foglalat; lámpabúra az Ikea választékából. A búra belsejében a lámpafoglalat fém tartó része mozgatható, így különböző pozíciókba állítható a búra.

Némi elektronikai szerelés után Párom rögzítette a lámpabúrát a korábban megtisztított, kicsit lecsiszolt farönkön. És a végeredmény már Kriszta lakásán: