Banános csiga, apró uzsonna (nemcsak) gyerekeknek

Hajlamosak vagyunk a spórolás jegyében kezdeni az újévet: a karácsonyi ünnepkör alatt az anyagi és étkezési  túlzások után jót tesz  a szervezetünkbe bejutatott cukor mennyiségét (is) visszafogni.

Ezen alapgondolattal főzök második hete kicsiny családomnak, de eddig még nem panaszkodott senki. Mert volna, ugye?!

Az egyik sikerreceptje az elmúlt időszaknak a sós rétes, mely a szilveszter utáni maradék krumplipüré - párolt káposzta - sült, füstölt tarja szentháromság köré épült.

Másik, váratlanabb és kevésbé tudatosan kreálmányom a mákos és banános csiga.

A közeli pékségben vásárolt fél kg leveles tésztát kinyújtottam kb.35 cm x 40 cm-es vékony lappá.
A töltelékhez: villával összetörtem egy érett banánt, hozzákevertem egy evőkanál zsemlemorzsát és egy teás kanál fahéjas-szegfűszeges-vaníliás cukrot, egy kis citromlevet.
Vártam egy kicsit, hogy megduzzadjon a morzsa, majd nagyon vékonyan rákentem a tésztalapra.
Összetekertem és feldaraboltam kb. 1 cm-es karikákra. Sütőpapírra fektetve 180 C-os sütőben kb. 12-15 perc alatt szép aranysárgára sültek. Kb. 30 darab lesz belőle.

A banános csigák mellett a képen látható néhány mákos csiga is ebből a sarzsból került ki, így volt elegendő egy banán tölteléknek. A mák mennyiségét nem tudom, még korábban főztem fel egy kis tejjel, vaníliás cukorral egy másik sütihez, ennyi volt a maradék, kb.5-6 dkg.

Vigyázat, túl finom, hamar elfogy! A csigák nem túl édesek, aki nagyon édes szájú, az szórjon a tetejére egy kis porcukrot.

Kis kényeztetés uzsonnára: mini kakaós csigák

Egyik februári napon nem volt itthon kenyér már az uzsonnához, az ablakon kinézve a mínuszok és hó, illetve a két törpe felöltöztetése a boltba menetelhez elijesztett a vásárlás gondolatától is. Így gondoltam, egyszerűbb, ha sütök egy kalácsot. A fonott kalácshoz képest egy kicsit nagyobb mennyiségű tésztát sikerült bedagasztanom, így a kalácson kívül néhány mini kakaós csiga is készült. Ideális a babakezek és szájak méretéhez!

ennyi maradt az első kóstolás után

Ha valaki elszánná magát, hogy hasonlóval kényeztesse magát és a családot, idepötyögöm a receptet:

Hozzávalók:

• 50 dkg liszt
• 2,5 dkg élesztő (fél sárga tégla)
• langyos tej (1 dl az élesztő megfuttatásához + kb. 1,5 -2 dl a dagasztáshoz)
• 1 tojás
• 5 dkg kristály cukor, vaníliás cukor  tetszés szerint
• csipet só
• 4-5 dkg vaj olvasztva és kihűtve

Első lépésként az élesztőt megfuttatom. Ez nálam úgy történik, hogy a tejet jól felmelegítem, beleolvasztok 1 kocka- vagy 1 teáskanálnyi cukrot, majd belemaszatolom az élesztőt. Azaz az edény alján kézzel elkenegetem, hogy homogén legyen a meleg cukros tejben.

Amíg az élesztős tej növekedik, előkészítem a többit:

- felolvasztom a vajat a mikróban, 300 W-on kb. 1,5 perc), majd hagyom kihűlni.

- a kelesztő tálamba kimérem a lisztet

- a tojást felverem, kb. 1/5-ét félreteszem egy tálkába, majd ezzel kenem meg a kalácsot sütés előtt, míg a többit a liszthez öntöm

- beleöntöm a lisztbe az élesztős tejet

- ugyanebbe az edénybe beleöntök 1,5 dl tejet, a cukrokat, sót, és meglangyítom, mialatt a cukor elolvad benne, és jobban el lehet majd dolgozni a lisztben

- hozzákeverem ezt is a liszthez, és jól összedolgozom

- ha kész, gyúrom hozzá az olvasztott vajat, eldolgozom és meleg helyre teszem kelni

Ha jól megkelt a tészta, lehet kreatívkodni:

én 4 gombócot készítettem: 3 kellett a fonott kalácshoz, a negyedikből lettek a csigák.

Fonott kalács:

Ezen nem igazán van mit részletezni, hiszen majd minden csajnak volt hosszú haja az oviban, vagy hosszú hajú babája, amin lehetett gyakorolni a hármas fonást. A kalácsot sütés előtt még kelesztem, majd megkenem tojással, és mehet a sütőbe.

A fonatokat be is lehet tölteni, akár különböző töltelékekkel, és úgy fonni össze. Nemcsak az íze, de a látvány sem utolsó.

Csigák:

a tésztát kinyújtottam téglalap alakúra, megkentem olvasztott vajjal, majd megszórtam cukros kakaóporral. Feltekertem, ujjnyi széles szeletekre vágtam, elfektettem a tepsiben, és megkentem olvasztott vajjal. Ilyenkor még keleszteni kell őket, így a bemelegített sütő kinyitott ajtajára fektettem a tepsit. Lustaság fél egészség (meg plusz néhány kiló). Kb. 10-15 perc múlva  mehet a sütőbe.

A csigákat meg lehet még tölteni mákkrémmel, túróval, apróra vágott és beáztatott aszalt gyümölcsökkel, szilvalekvárral. Határ a fantáziád.

Kelesztés előtt a mini csigák

Sütés: 

alsó-felsőn sütöttem, kb. 180 C-on. Nagyon rossz a beosztás (túltolták a dizájnt) a sütő gombjain, így a hőfokokkal mindig bizonytalan vagyok, bocs mindenkinek!

Kuglófmánia 1: Márványos kávés kuglóf csokoládémázzal

Ősz óta kuglófmániában szenvedek, gyűjtögetem a recepteket és egy kuglófformára vadásztam. De nem ám a hagyományos, németes, magas, elkeskenyedő tetejűre. Hanem gyerekkorom kedvenc formájára. Anyám kapta a barátnőjétől, aki Kanadából hozta magával, és valahogy nálunk ragadt. Laposabb a hagyományos formánál, szélesebb, vékonyabb és vastagabb szeletek váltakoznak a koszorúban. Sokkal szebbnek találom, mint a tradicionális formát. Végre megtaláltam és 2 hónapos várakozás után (na nem azért, mert olyan ritka, hanem mert volt némi logisztika benne, hogy a konyhámba érjen) meg is érkezett.
De a felszenteléséig nem bírtam várni, tesztelgettem az összegyűjtött recepteket. Az egyik ilyet, egy kávés kuglófot őzgerinc formában sütöttem meg, és így is nagyon mutatós lett. Az ízéről nem is beszélve, egy délután elfogyott.

Az eredeti recept a Nők Lapja Konyha szeptemberi számában volt, de az csalódást okozott. Az eredeti arányokkal nem volt elég markáns az íze, nem volt benne érezhető a kávé, és a tésztája is elég tömör volt, így kicsit korrigáltam az arányokon.

Márványos kávés kuglóf csokoládémázzal

Hozzávalók:
3 tojás
15 dkg porcukor
14 dkg vaj vagy margarin (én Meggle vajat vagy Aro teavajat használok)
1 dl natúr joghurt
1 ek kristálycukor
1/2 csomag sütőpor
csipet só
16 dkg liszt
2 ek instant kávé + 1 tk kakaópor (legalább 20-22%-os legyen, mint pl. a Holland Kakaópor)
1 tk vanília esszencia vagy aroma

Elkészítése:
A tojásokat kettéválasztjuk, a sárgáját a porcukorral és a vajjal kihabosítjuk, majd beletesszük a joghurtot is. A fehérjéket a kristálycukorral kemény habbá verjük, majd a sárgájával óvatosan összekeverjük. Az így kapott krémbe belekeverjük a sütőporral és sóval elkevert lisztet. A kész anyagot kettészedjük. Az egyikbe belekeverjük a vanília esszenciát. A másikhoz az instant kávét és kakaóport 5 ek forró vízben feloldjuk, majd hozzákeverjük a fele masszához. A kétféle tésztát felváltva a formába adagoljuk, hogy a végeredmény márványos hatású legyen.

Sütés: 160 C-os sütőben kb. 35-45percig - ez a formától is függ, miben sütjük. Tűpróbával ellenőrizzük kivétel előtt.

A végső formáját a csokoládémáz adja meg: egy 10 dkg-s étcsokoládé táblát némi vajjal és tejjel gőzfürdőben felolvasztunk, és lazán ráöntjük, hogy szabálytalanul folyjon le a szélein. Az eredeti recept szerint erre kockacukrot és kávészemeket szórjunk. Én inkább az Oetker apró arany és ezüst cukorgyöngyeit választottam.

Jó sütögetést mindenkinek!

Cseresznyés játékok 2: cseresznyés gombóc és csokoládés cseresznyelekvár

Kicsi családom nagy örömére tovább folytattam a hétvégén a cseresznye-őrületet. A szilvás gombócban cseresznyére cseréltük a szilvát:

Cseresznyés gombóc

készült pár üveg cseresznyebefőtt és éppen most folyik egy új recept, a csokoládés cseresznyelekvár készítése. De sajnos ezzel vége is a cseresznyeszezonnak a részünkről, mert mindkét fáról lefogyott a gyümölcs. Eddig tartott az első bejegyzés, amit pár nap szünet követett.
Érkezett ugyanis egy nagy zacskó meggy, az a finom nagy szemű, amitől kicsit megnőtt az itthoni tennivalók száma. Válogatás, mosogatás, csumázás és magozás után a nagyja magozott meggybefőttként végezte a kamrapolcon. A kicsit hibásak némi korrekció után a csokis cseresznyelekvárban végezték. Így a cseresznye aránya jelentősen csökkent, és csokoládés cseresznyés meggylekvárról beszélhetünk. Na azért nem ezt a nevet írtam fel a címkékre, nem leütésre fizetnek.

Íme a végeredmény:

Csokoládés-cseresznyés meggylekvár

cseresznyék és meggyek

Olyan kis szépek, szinte sajnálom majd felbontani őket! A bájos kis üvegeket a Sparban lőtte a párom, nagyon büszke vagyok rá! Jó befőzögetést mindenkinek!

Cseresznyés játékok: képviselőfánk újratöltve

A Nők Lapja 22. számában találtam egy Epres-tejszínes képviselőfánk receptet Lajos Mari változatában. Ez első hallásra kicsit messze van a cseresznyés-vaníliás fánkoktól, amiket végül is elkészítettem.

 
De ha elmondom, rögtön megértitek, hogy a már említett édesség fényképe más fantáziáját is megmozgatta volna, nem is beszélve az albérletünk nem túl nagy, de annál finomabb cseresznyefájának hatalmas piros golyói. Vendégségbe mentünk délután, így már ürügy is találtatott a konyhai délelőttre. Előrelátóan dupla adag képviselőfánk tésztát készítettem, mert állítólag le lehet fagyasztani, így a következő alkalommal már csak pillanatok műve lesz a vasárnap délutáni finomság vagy váratlanul betoppanó vendégek kényeztetése.
Az eredeti recepthez képest én kisebb fánkokat sütöttem, sokkal vonzóbbak lettek a tálon és az elfogyasztásuk is könnyebb. Ahhoz képest, hogy a képviselőfánkok kinézete mindig azt az érzést keltette bennem, hogy ez egy nagyon bonyolult süti, meglepve tapasztaltam, hogy nem! Némi tűzhelyen való kevergetés árán igen hamar kész lett a tészta, és akkor már csak türelem kell a sütögetéshez. Valahogy így nézett ki egy tepsi a szaunára várva:

A kész kis pöffeteg gombára hasonlító golyócskákat megskalpoltam, majd olvasztott csoki és olaj keverékével kiöblítettem. Itt éppen a töltelékre várnak a csokifürdő után:

Gyorsan telekanalaztam őket meleg vanília pudinggal, és telepakolgattam a kis hajókat magozott cseresznyeszemekkel. Ez lett a végeredmény:

Valóban, elsőre elég macerás a süti, de igazából sok rövid fázisból áll. Így egy időhiányban szenvedő is kényelmesen el tudja készíteni, hiszen egy-egy  kis szünetben épp elkészül egy fázissal: magozás, fánksütés, töltögetés...
Jó sütögetést mindenkinek!

A barack filozófiája_esküvő1

Ha van valami, ami miatt mindenki szereti az esküvőket, az a sütemények garmadája. Nálunk sem volt másként, rengeteg, főleg csakis ünnepi alkalmakkor favorizált sütemény került az asztalra.
A Kató szelet és a marcipános-somlekváros linzer barátnőm családjának specialitásai.

Anyu a cukrásznagylexikont megszégyenítő zserbóval









és a gyümölcskenyérrel hengerelt.  Egy cukrászatból a korábban már bevált

Forrás

meggyes-mandulás makront

 és csokis medvemancsot












rendeltünk. A Vőlegény Anyukája német morzsás sütit készített - sajnos ennek nem tudom a hivatalos nevét - túrós-barackos és szedres ízekben.

Valahogy így nézett ki az első félig kész ajándékozásra induló sütemény-összeállítás:

De ami miatt ez a poszt mégis a címét kapta, az a barack fedőnevű sütemény. Számomra egy feledhető, érdektelen, mázas, cukros, likőrös, túl gej sütemény volt mindig. Jellemzően a falusi lagzik egyik alapsüteménye a barackmag mellett. Mindkettő aránytalanul sok munkát igényel készítőitől gasztronómiai értéküket tekintve. Voltam én így ezzel, míg meg nem kóstoltam Kati mamáét. Ez a BARACK az ő értelmezésében számomra új ablakot nyitott a magyar cukrászat egére.
A németalföldi iskolát megszégyenítően élethűre festett, finoman kristálycukorba forgatott, belül szaftos, de nem túl édes és ragacsos töltelékével feledhetetlen élmény volt. A kerti bokrokról még kis bűbájos levélkék is kerültek a barackokra fokozva az élethűséget.

A hitetleneknek dokumentáltuk is a nagy doboz süteményt  a megérkezés pillanatában (később már nem lett volna mit):

Frissen sütött croissant reggelire? Nem lehetetlen!

Névnapi meglepetésként frissen sült croissant készítettem a Páromnak reggelire. Egy átlagos hétköznapon, egy órányi munkával.
Klasszikus munkahelyi kollegális információ révén jutottam Limara pékségének blogjához, ahonnan az Express croissant receptjéről szóló bejegyzés is származik. Köszönet érte Tamásnak és Gabinak!  Hatalmas sikerélményt adott, nemcsak a friss finomság elkészülte, hanem Párom öröme is. Persze rögtön lecsaptak rá nőrokonaim és barátosnéim is, így rövid megjegyzésekkel és képekkel itt találjátok a receptet, kiegészítve tapasztalataimmal.
Idemásolom Limarától magát a receptet:

"Hozzávalók:

• 70 dkg liszt
• 1 pohár joghurt vagy kefír (140 g)
• 2 dl tej
• 1 kk só
• 4-5 ek. cukor
• 2 tojás
• 5 dkg élesztő
• 25 dkg hideg vaj
• 1 tojás a kenéshez

A hozzávalókból, a vaj kivételével tésztát dagasztottam, majd hűtőbe tettem 1-1,5 órára. Ezután nyolc egyforma darabba vágom, gömbölyítem őket, majd mindet kinyújtom jó vékonyra, kör alakúra.. A hideg vajat sajtreszelőn lereszeltem és körülbelül 7 egyenlő kupacra osztottam. Az első kinyújtott lapra szórtam egy adagot, rátettem a következő lapot, erre jött megint vaj, megint lap, így tovább, míg el nem fogyott. A legutolsó lap tetejére nem kell vaj. Ezután a tésztát kinyújtottam, olyan 2-3 mm vastagra, majd 16 cikkre vágtam (lehet 20 is, akkor kisebb kiflik lesznek).
Feltekertem őket, majd sütőpapírral bélelt tepsire ültettem. Most mentek egy éjszakára a hűtőbe, majd reggel tojással lekentem, sajttal megszórtam és hideg sütőben kezdtem sütni, 180 fokra állítva, kb. 25-30 percig.
Ha nem éjszakáztatom, akkor hagyom őket duplájára kelni, tojással lekenve mennek a 180 fokra előmelegített sütőbe, kb. 15-18 percre."

Lehet, hogy én maradtam le Limara blogjában az élesztő-kérdéskörről, de bizonytalanságomban, hogyan is kerüljön bele a tésztába, végigolvastam a lelkes olvasók sok-sok kérdését. Így kiderült, hogy elegendő belemorzsolni az élesztőt. Valóban, így is szépen megkelt.
Én csak 4 ek. cukorral csináltam, és úgy semleges ízű lett a tészta.
Füstölt sajttal és vékonya szelt füstölt sonkával töltöttem, nagyon finom lett. Másnap reggel a szállongó illatokat érezve elnosztalgiáztunk a Lehel téri piac rétessütödéjének füstölt sajtos croissant-jain.
A vaj sem volt elsőre egyszerű: én először lereszeltem (szerencsére csak a felét), és úgy próbáltam meg rászórni a kinyújtott bucikra, de így a vaj összeállt a kezem melegétől, és nem lehet olyan egyenletesen elosztani. Érdemesebb 7 egyforma kis adagra vágni, és egyenként a rétegekre reszelni. Kevés joghurt 140 g-os, a legtöbb  150-es, az enyém is az volt. Egy kanállal több lisztet vett fel a tészta, mire szép simára dagasztottam. Egy kis vaj kisült belőle a sütés második felében, de az nem volt gond a végeredményt tekintve.

Ez a hatalmas gigapizza keletkezett, amikor kinyújtottam a 8 vajjal lerétegezett bucit. Látszik, hogy a sodrófám nem ehhez volt méretezve :-)

A cikkelyek egyenletességén is van még mit javítani. A képen tésztán a füstölt sajt és sonka darabkák villognak.

Még kelesztés előtt...

Kelesztés után a töltöttek....

Az első tepsiről már csak ennyit tudtam lefotózni :-)

Próbáltam - megelőzve a fürdőben készülődő páromat - némi bisztróhangulatot kreálni az első kisült példányok mellé pár perc alatt.