péntek, november 11, 2011

Egy dugulás anatómiája

Korábban egy mondat erejéig vázoltam, hogy dugulás van a mosogatónál, és a második felvonásra és a férjemre várva áll a mosatlan a konyhában.
Azóta eltelt egy hét, több felvonás, és végre búcsút inthetünk a dugulásnak. Nagyon sok tapasztalattal lettünk gazdagabbak, és ráment egy hét az életünkből, de az új cégünk, Azonnali duguláselhárítás, jól üzemel :-)

A duguláselhárítás egy kényes műfaj. Kicsit undorító, mert kinek is van kedve évekre visszamenőleg beazonosíthatatlan kajamaradékok között turkálni. Macerás az ismeretlen eredetű dugulás felderítése. Nagyon macerás, ha a dugulás góca a falban/ aljzatban van, és ehhez hozzá kell férni mindenáron.
       Minket a víztéma és a dugulás kísért már egy ideje. Az első közös albérletben a mi fürdőnknél volt az egyik főstrangja a háznak (belvárosi 100 éves bérház). Először csak a mosogatónál, majd rövidesen a fürdőszobacsapnál, a kádnál és a wc-nél is dugulás alakult ki. Na ekkor hívtunk a ház biztosításának terhére szakembert. Az első dugulástól a szakemberig három nap telt el, addig magunk is kísérletezgettünk. Aztán a szaki jött, 2 perc alatt egy nagynyomású patrontöltetes pisztollyal belelőtt a wc-be és láss csodát. A fürdő tiszta maradt, ami a csőgörénnyel szemben egy nagy piros pont a pisztolynak. A fürdőben a padlóösszefolyó-strang találkozásánál a könyökből még kiszedtünk némi csempe és tégladarabokat. A felettünk lévő lakásban akkor már két hete zajlott a felújítás. A szaki elmesélte, hogy a legkülönösebb esete a gazdája által a wc-be belenyomorított, már nem élő macska, illetve egy teknősbéka volt.
       A családi házunknál a mosdóba beleesett egy kisebb méretű hajspray kupakja, mint utólag kiderült. De ehhez meg kellett bontani az aljzatot. Addigra már körbeázott a kád, és alatta az étkezőasztalnál azt lestük, mikor is fog leszakadni, mint az amerikai filmekben.
      A legújabb pedig itt, az új albérletben a mosogató. Az első felvonás a beköltözésünk első hétvégéjén volt, ki kellett takarítanunk a szifont, eldugult.
      Ez a harmadik felvonásnak induló eset külön színdarabbá ért, mire a végére jutottunk. Ugyan hörgött már pár napja a mosogató lefolyó, de nem vettem komolyan. Még azt sem, hogy feljött a mosogatógép vize a mosogatótálcába (a mososgatógép bele van kötve a mosogató alatti csőbe). Gondoltam, ha ráöntök némi kristályt a sárga dobozból - ahogy azt egy majdnem szőke nőnek kell - akkor majd reggelre minden ok lesz.
Na itt tévedtem. Szerencsére a férjem is ezt remélte, és támogatta az esti kristályos akciót, így nem lett perpatvar. A dugulás fokozódott, így párom elszántan szétszedte a mosogató alatti csőrendszert és kitakarította. Csak nyugdíjba vonult ukrán katonát nem találtunk, minden mást igen. A takarítás előtt fórumokon utánanézett, és mára már sokkal tapasztaltabbak vagyunk dugulás ügyben: a dugulás egyik fő okozója a mosogatószer habja, mely rászárad a vízszintes csőszakaszokban található lerakódásokra, és még nagyobb dugulást okoz. Ugyanez érvényes a fürdőszobai fronton a szappan és tusfürdőhabra is. Tehát az sem jó, ha sokat használunk vagy kevés vízzel öblítjük le. A duguláselhárításhoz ajánlott kristályból is ellenjavalt többet használni, mint a használati utasításban  ajánlott mennyiség, mert ugyanez lesz a hatása, mint a mosogatószer habé. A fórumokon még hosszas fejtegetéseket találni családi házakban megvalósítható slaggos (így írják?) módszerről és társairól, de ez a mélység már minket, otthon is mosogató, főzőcskéző női lelkeket nem érint. Ezt tanulják meg a férfiak, ha valakit érdekel, írhat a férjemnek.
Aki a dugulás végére kíváncsi, az ugorjon lejjebb egy fejezetet. A kíváncsiak engedjenek megy egy Fábrys kitérőt a fórumok hasznosságáról egy rövid bekezdés erejéig: történt pedig, hogy pároméknál a lakótelep utolsó lakásának, leghátsó sarkában lévő, 2 méteres, telepakolt és szinte új mélyhűtő szekrény egy pillanat alatt tönkrement, nem volt hajlandó hűteni. Ez az a helyzet, amikor az óra tényleg ketyeg. Egy új hűtő anyagilag és a szállítási mizériákat figyelembe véve, hogy úgy mondjam erősen kontra indikált. Marad tehát a javítás. Szerelő bácsi telefonos kvízünkre megoldásként sok pénzt helyezett kilátásba kiszállásért és javításért, bónuszokkal a pótalkatrészekért, így ezt leszavaztuk. Akkor marad a házi javítás első körben.De sajnos a magyar fórumozók nem kerülhettek még hűtőszerelési témakörben komoly nyomás alá, mert nem volt róla érdemleges infó. Ellenben az akkor épp három napja működő, és általunk addig csak szidott Google fordító segítségével egy francia fórumozó csapat ötleteit le tudtuk fordítani és megvalósítani. Egy vezetéket (csak az nem volt mindegy, milyen színűt) kellett átkötni, és máris működött. Valószínűleg a hibás mélyhűtő szériából több jutott a franciáknak.
Visszatérve a mi épp aktuális dugulásunkra: a kitakarított cső visszaszerelése után továbbra is dugulás volt, vélhetően a falban lévő vezetékben. Innen távirati stílusra váltanék: szerszámbolt - csőgörény - falba be - kis lefolyás lett - kristályra visszadugult - én takarít - Tulaj telefon - Tulaj két nap múlva megérkez - Tulaj slaggol, szétszerel - dugulás marad - én takarít - Tulaj szerelőt hív - két nap múlva szerelő megbeszélt időben nem jön - szerelő kisfia otthon közli, hogy papa ma vidéken van - másik szerelő keres - másik duguláselhárító két nap múlva tényleg jön - csőgörényez (neki 10 méteres van) - talál egy kajászacskót a csőben - találgatás, hogy került oda, ha nagyobb, mint a mosogató átmérője - Tulaj fizet - én takarít.
Azóta esténként a vendégek után megmaradt kólákat a mosogató lefolyóba öntöm, és elhatároztuk, hogy 2 hetente vasárnaponként, este preventív duguláselhárítást tartunk 2 percben a sárga dobozos kristállyal.

UI: vendégeink voltak a dugulási mizéria kellős közepén, utólag is köszönet a türelmükért és extra köszönet Katának, aki a zuhanyzóban elhárította a dugulást :-)




kedd, november 08, 2011

Még nem vagyunk elkésve a karácsonyi CSM-el

Kis szünet állt be új albérletünk felfedezésének tudósításában. Több oka is van, titkárnősen pontokba szedve:
  • az idegeimet pár napig némi zöldteával, csendes, halk zenével kezeltem
  • volna, de idegeink kezelésében egy hathónapos gyermek jelentős hátráltató tényező
  • hathónapos gyermek ugyanis fogzással küzd, így volt már két napig lázunk; egy héten keresztül óránkénti felébredésünk éjszakánként,; szorulásunk és aztán hasmenésünk
  • főbérlő hanyagsága miatt elzárták a gázt, szerencsére 2 napon belül megoldódott
  • az újonnan Budapesten vásárolt laptopomról (a jelenlegi már nagyon fárad) itthon Debrecenben derült ki, hogy pixelhibás (1 pixelnyi gond, de a Dell szerint túl szőrözős vagyok), és nem mükszik a kamera és a mikrofon sem
  • Főbérlő elfelejtette leszedni a szőlőt a kertben, így elleptek minket a seregélyek és a galambok, az erkélyt pedig a hasmenéses madárszar
  • kihasználva az utolsó szép meleg napokat, nagymosást rendeztem, és átpakoltam a nyári-téli cuccokat a szekrényben
  • férjem összekoccant egy kicsit szabálytalanul gyorsan hajtó furgonnal
  • háromszor szakadt le a franciaágy az elmúlt hetekben
  • jelen pillanatban dugulás van a mosogatónál, ami természetesen a vasárnapi ebédfőzés előtt kulminálódott, miközben vendégekkel volt tele a ház; férjem munkában, így a duguláselhárítás harmadik felvonására estig várni kell
Ezek után érthető, ha nem voltam túl kreatív az elmúlt két hétben, inkább csak tűzoltás jelleggel működtem. Szomorúan kellett elkönyvelnem, hogy nem találtam csipkebogyóbokrot, madárberkenyét és egyéb bogyós bokrokat Debrecen ezen részében; a környékbeli és a kispiaci virágárusok fantáziátlanságának köszönhetően a dísztök és egyéb őszi dekoráció beszerzése is jóval bonyolultabb volt a megszokottnál.
Amit azért én sem hagyhattam ki: egy kis Welcome díszt a bejárati ajtóhoz sikerült összedobnom dísztökökből és mécsesekből:



egy kis hangulatjavító a nappaliba is jutott némi gyümölcsből és virágból:



Ami miatt mégis billentyűkre tapadtam, az a tegnapi újságárusnál tett látogatásom eredménye. Telis-tele vannak az újságosok a frissen megjelent adventi-karácsonyi dekorációs és receptes magazinokkal. Aktív dolgozó nőként sosem volt lehetőségem kiélvezni igazán a készülődést. Hiába írtam mikuláskor egy tennivaló-listát, az már késő volt. Az ajándék magam készítette adventi koszorúk rendre az első gyertyagyújtást követő napokban érkeztek meg anyósomékhoz, barátokhoz, a miénk pedig jellemzően december 20-ra lett kész. A díszeket feltétel előtt mindig felturbózgattam, mégsem nézzük ugyanazt a tavalyit, így kerülgettük őket napokig a több különféle munkafázis, száradási idők és az irodában közbejött kampányszerű munkák miatt. A karácsonyfát 24-én délben vettük meg, igaz, jóval olcsóbban. De most....
Tegnap szépen végignézegettem a lapokat, kiválasztottam párat, megjegyeztem, mit fogok a jövő héten megvenni, amikor ezekkel már végeztem (a férjem így is rosszul lett, hogy kétezer forintot költöttem újságra). Éjjel teásbögrét ragadtam, és miközben a vadcseresznye illata szállt a pohárból, kis pereceket ropogtatva átlapoztam a Nők Lapja adventi különszámát, a Kiskegyed Otthonát, a Praktikát és még vár rám a CasaFacile olasz újságom. Teljesen felpörgettek a színek és formák, alig várom hogy esténként a cikkeket végigolvasva belemerüljek a készülődésbe, és a tetszetősebb ötleteket feljegyezgessem. Majd listát gyártok a tennivalókról a hétvégén, és előre kellemesen komótosra tervezve az előttünk álló másfél hónapot, kiélvezem a készülődést!
Addig is, tuti ami tuti, ma veszek narancsot, citromot, lime-ot, felszeletelem őket szárítani. Szerdán átnézem a tavalyi díszeket és végignézem az újságokat, hol lesz akciós a koszorúalap és az adventi gyertya. A riszájkling jegyében pedig csütörtök este a tavalyi gyertyákból és év közben felgyülemlett gyertyacsonokból öntök adventi gyertyát magunknak az összegyüjtött wc papír gurigákba.



szerda, október 19, 2011

Az első meglepetésekkel teli nap

Kicsit úgy hangzik ez a cím, mint egy ifjúsági regény fejezetcíme, de nem jut jobb az eszembe. Nem is baj, nem kell mindig bulvárstílusban nyomni. Inkább miniregény ez a bejegyzés, nem egy Blikk cikk.
Az új albérletben az első nap reggele kellemes eklektikában telt: aranyozott mintás Hollóházi csészéből ittuk a narancslevet, a nászajándék ezüstszegélyű barokkos indamintás tányérokról  fogyasztottuk a zsömlét, melyet a krumplihámozó 4 cm-es késével vágtunk fel, felfújható gumiágyunkon a legdrágább szatén ágynemű, éjjel mosott bugyi és alsónadrág hűvöse a popónkon ... de így jár az, aki nem készít magának az első éjszakára és reggelre kezdőcsomagot az új házba :-)
Manóka az új hely ellenére nyugodt ütemben végighorkolta az éjszakát, igazi klassz kis csávó mind az öt hónapjával!
A reggeli után elkezdtük új birtokunk szemrevételezését helységről helységre. Hiába láttuk kétszer már, kiürítve mégis más, kicsit sápadt, báját vesztett, látszik minden kopottsága, mint egy meztelen nő az átmulatott éjszaka után.
Elsőként a hálószobánk berendezésének, az ágy összeszerelésének látott neki párom. Ha bent van az ágy, mehet mellé a bölcső, és Manókának kész a kis nyugodt szigete. Gondoltuk mi.
Addig én a konyha alapfelszereléseinek kipakolásával foglalkoztam, közben egy személyben több szólamú kánont énekelve szórakoztattam az unalomtól egyre nyűgösebb Manót. Kellemes kettősünknek párom adott új célt, mikor enyhén kétségbeesetten egy ágydarabbal kezében megjelent a konyha küszöbén és leendő hálónkba invitált. Ágyunk már félig összeszerelt látványa fogadott és némi túlzott helyszűke. Valahogy első pillantásra is látni lehetett, hogy nem fér el a gardrobe szekrénysor az ágy mellett. Érthetetlennek tűnt számunkra a helyzet, hiszen a tulajdonostól kapott tervrajz alapján centire kiszámoltuk a bútorok helyét. Mércével a kezünkben végigkúsztuk a négy falat, elővettük a tervrajzot, és összevetettük. A tervrajzhoz képest 20-22 cm-el keskenyebb volt a szoba :-( Próbáltuk áttervezni a berendezések elhelyezését, de semmilyen más formációban sem fértünk volna el túl nagy bútorainkkal.
Újratervezés... Moha bá' hangját szívesebben hallottam volna bárhol a világon, csak ne itt és most! A mérőszalaggal végigvonulva a lakáson az eredetileg vendéghálónak szánt szoba méretei és elrendezése alapján vált új hálószobánkká. Ezt azért szerettük volna a vendégeknek, mert nincs ajtó az eredetileg szülői hálószoba és a mellette található kádas fürdőszoba + wc között. De erre még visszatérek a fürdő elemzésekor egy másik bejegyzésben.
Közben párom elugrott Anyósomért az állomásra, aki vállalta, hogy segít a beköltözésben, és némi vásárlást is elintéztek.
Mi ezalatt Manóval felfedeztük a lakás többi részét, elsőként a konyhát, és csak jegyzeteltem a kellemetlen meglepetéseket. A lista előtt le kell valamit szögeznem: a konyha első látványra nagyon ott van, sokan irigykednének méreteire, színeire. Látszik, hogy az anyagok választásakor valaki az álmát szerette volna megvalósítani. Csak elfelejtette végiggondolni azokat a funkciókat és cselekvéssorokat, amiket naponta igénybe veszünk és elkövetünk a lakás egyik legfontosabb és jellegénél fogva utólag nehezen variálható helységénél.
Az első lista (nyugi, kedves Olvasó, a szőrözős második lista nem publikus):
- a konyhai felfelé nyíló szekrényeket a zsanér nem tartja meg nyitott állapotban, de ez csak a hatalmas római tál szettel a kezemben derült ki a létrán állva; nem tört el semmi, de ne utánozzon senki!
- a felső konyhaszekrény elemek olyan keskenyek, hogy egy polcra csak egy tányéroszlop fér, egymás mellé kettő már nem. Megoldás: mélytányér + bögrék; kistányér + müzlisek; lapostányér + karcsú vizespoharak; szögletes designe tányérok + desszertes tálkák.... lehet hogy kicsit sok a tányérunk?!
- a hűtő a kamrában van, de a kamra ajtó ellentétesen nyílik, mint a hely és funkció adná, így minimum egy évig hűtőnyitásonként + 2 méter lesz a lábamban;
- már ha ki tudom nyitni a hűtőt, ugyanis felmelegedés ellen 'biztonsági záras', becsukódás után várni kell 15-20 másodpercet. Villámkezűek előnyben!
- a fűszerpolc keskeny és rövid, de fél méter magas - a legtöbb fűszeresüvegem (és a kereskedelmi forgalomban lévők is) általában 6-14 cm magasak - csak a fele üveg férne el rajta;
- a mosogató egytálcás, kerek, a sarokszekrény közepére téve. Nem egyszerűen előre kell csak dőlni egy kicsit - mivel a szekrény lábazat sem igazán praktikus kialakítású - hanem jobbra is;
- a mosogató alá szerelt, elvileg a szekrényajtó kinyitásával egyszerre nyíló szemetes űrtartalma kb. 3-4 liter. Egy vasárnapi reggeli és ebéd készítés alatt telerakom. Pontosan a mosogató medencéje alatt van, így akkor lehet csak hozzáférni a szemeteshez, ha senki sem használja a mosogatót;
és még sorolhatnám a sok kényelmetlen megoldást. Első pillantásra ez is elegendő volt frissen beköltözöttként.
Azóta szerencsére születtek apró, de praktikus ötleteink, amik gyorsabbá és könnyebbé teszik a főzést, esztétikusabbá az ebédlőt.

A lakás többi helysége a következő bejegyzések témái lesznek, és addigra remélhetőleg sikerül before-after képeket is kreálnom.


Ha ma költöztél, akkor a költözési horoszkóp szerint hűvös, enyhén szeles éjszaka várható. Előkészítetted a téli paplanokat, vízforralót, teafiltereket?

csütörtök, október 13, 2011

Költözés, avagy hány doboz egy élet?

A költöztető cég keresésekor az egyik szolgáltató nem tudott házhoz jönni (Budapestre) a költöztetendő mennyiséget felmérni, lévén debreceni cég. Kérte, hogy küldjek egy részletes listát. Természetesen nem otthon, hanem egyhetes regenerálódáson voltam Manókával a nagymamánál. Mármint én regenerálódtam, a család többi része, aki Manóval foglalkozott, pedig amortizálódott. Így emlékezetből próbáltam szekrény és dobozméreteket, könyv és edénymennyiségeket megsaccolni. Szerintem majdnem pontos voltam. A szállítócég szerint nem, bizonyítja ezt a plusz 10.000.- Ft, amit rátettek az előre megbeszélt árra és az, hogy szerintük nem "átlagos konyhai felszerelés, azaz edények, tepsik, tányérok és üvegáru"-val rendelkezünk.

De hogy az elejéről kezdjem: rengeteg költözésem ellenére még sosem vettem igénybe hivatásos költöztető szolgáltatásait. Sem keret nem volt rá, sem ingóságaim mennyisége és méretei nem igényelték a hivatásosok segítségét. De egy 5 hónapos baba mellett 45 m2-re bezsúfolt 3 szobás lakás berendezés mennyisége, a 230 km-nyi Budapest-Debrecen távolság és nem utolsó sorban baráti kapcsolataink megőrzése indokoltá tette, hogy profikat hívjunk.
Több céget is megkérdeztünk, a legbarátibb árat egy debreceni cég ajánlotta. Igaz, egy emberrel kevesebbel kalkulált a Tulaj (akiről a telefonbeszélgetések alatt végig azt hittem, így ő maga is jön), és nem is jött el személyesen megnézni a szállítandó mennyiséget, megelégedett a fentebb említett listával.
A megbeszélt költözés előtt egy nappal felhívtuk őket egy utolsó egyeztetésre (ház megközelítése, udvarra való bejutás, kapucsengő...). Kértük, hogy hozzanak összecsukható kocsit, mert nincs sehol küszöb, sok a doboz, hosszú a folyosó és messze a lift.
Rutintalanul nem számoltak a kora reggeli budapesti forgalommal. Nem hoztak kocsit. Csak ketten jöttek.
Mikor a párom meglátta, hogy egyesével indulnak a lifthez a banános doboznál kicsit nagyobb méretű dobozokkal, körtelefonba kezdett és egyik barátunk cégétől sikerült is szereznie egy kölcsöntaligát. Az ígért déli indulás helyett délután négykor indultak el Pestről.
A 7,5 tonnás teherautóba nem fértünk el, köszönhetően a hanyag bepakolásnak. Így kicsit újra kellett logisztikázni a cuccokat, de az erkélyen és a szobában még így is maradt rengeteg virág és a képeim.
Este 7 óra után érkeztek meg a célhoz, ami szeptember közepén már szürkületet jelent. Két óra alatt kipakolták a holmikat. Csak a fele nem oda került, ahova szántuk. A kivilágított ház szélesre tárt ajtajait a környék szúnyog- és bogárállománya nyomtatott meghívóként kezelte. Szegény Manó annyira fáradt volt, hogy a konyha egyik védett zugába állított bölcsőjében a teljes díszkivilágítás mellett a bútorcipelés kellős közepette horkolva aludt. A kipakolás végére már mi sem akartuk a 20 perc alatt összerakható ágyunkat szerelni. Felfújtuk a vendégágyat, ráállítottuk a matracunkat és hajrá zuhany. Itt ért minket az elmúlt egy hónap első meglepetése: olyan vízköves és koszos volt a zuhanykabin, hogy nem jött a kézi zuhanyból rendesen a víz, így a fáradtságunk ellenére is nekiálltam a hirtelen előbányászott  Domestos-Ajax-Domestos törlőkendő kombóval használhatóvá tenni.
Másnap, napfénynél aztán a bútorsérüléseket is számba vehettük. Az Ikeás bútorok matrica színei nem költözködésállóak. Ezt eddig is tudtuk. De hogy hétvégére, mire minden szekrényhez hozzáfértünk, kiderüljön, hogy az összes kapott egy gellert, azt azért soknak találom.


Tanulságok (sajnos több is van): 
  • készíts elő egy váltás fehérnemű szettet, törölközőt, evőeszközt és poharat az új helyre érkezés első estéjére és a másnapi első reggelihez. Ellenkező esetben bugyit kell mosni és cirádás porcelán kávéscsészéből fogod inni a narancslevet. Nem úgy, mint az, aki igénybe veszi ezt a skandináv ötletet, 'túlélőcsomag az első napra' frissen költözőknek :-)



Forrás

  • Elegendő dobozmennyiség nincs. Mindig eggyel több kell, mint amennyi van.
  • Ugyanez a helyzet a ragasztószalaggal, újságpapírral és a spárgával is.
  • Költözésnél a leszállított ingóság sérülése esetén a reklamáció 3 nap. 
Költözési statisztikánk:
70 db átlagban banános méretű doboz + 4 boroskarton + 6 tekercs ragasztószalag + 2 tekercs power tape + 2 gombolyag spárga + 2 vastag filc + notesz a dobozok és tárgyak listájához + 40 db nyomtatott piros 'Törékeny' felirat


Nyereség: 
  • Tapasztalat minden mennyiségben költöztetőkről, dobozolásról és ragasztásról.
  • Megtaláltam az összes teaszűrőmet, amit az elmúlt években beszereztem, összesen 4 darabot; galuskaszaggatót, 2 darabot és teatojást 6! darabot. Kiderült, hogy vendégségek előtti pánikainknak köszönhetően 8 csomag jégkockakészítővel is rendelkezünk. Árverezés vasárnap reggel.
  • Jó ötletnek bizonyult ráírni a dobozokra rövidített formában, melyik helységbe is szántuk (pl. N = nappali stb.), a költöztetők is hálásak voltak érte, hogy nem kellett állandóan kérdezgetniük;  mi meg örülünk, hogy nem kell annyit pakolgatni a dobozokat.
Remélem ezek után is lesz kedvetek költözni, hiszen annyi izgalmas lakás vár az elszántakra!

szerda, október 12, 2011

Az albérletek világa

Kreativitásba próbálom folytani tehetetlen dühömet, mely egészen ennek a blognak a létrehozásáig juttatott. Sokan vagyunk, akik nem saját lakásukban, hanem albérletben élünk.
Albérletben lakni izgalmas: ha meguntad, változtatsz a lakáson, és ezzel egy új életbe is helyezheted magad. Új környék, szomszéd, bútorok, boltok, kilátás, szerelők, szokások, gondolatok, gondok amik megoldásra várnak ...
Albérletben lakni nem könnyű: mások elképzelései alapján felépített házban, berendezett lakásban megtalálni a saját korábbi életritmusod, folytatni szokásaid, környezetet és pénztárcát kímélő megoldásokat találni a korábbi lakó bosszantó értelmetlenségeire ...
Albérletben lakni kihívás: Debrecenbe költözésünk óta, kerek egy hónapja nap mint nap új kihívásokkal találkozunk. Kicsiny családi utazó cirkuszunk egy hónapja kerekedett fel és hagyta ott budapesti szintén kölcsön 2 szobás szerelmetes erkélyes lakásunkat erre a debreceni kertes házra. Ha költöztél már egy öt hónapos babával, egy konyhamániás maximalista feleséggel és 2000 kötetes könyvtárának legkedvesebb köteteivel, akkor már sejted a kihívásokat...
A költözésünk története külön cikket érdemel, pedig rutinos költözőnek számítok többszöri külföldre és vissza, különböző városok és lakások közötti költözéseimmel.
Ahogy említettem írásom elején, tehetetlen dühömet megpróbálom kreatívitásba terelni és szeretnivalóvá tenni ezt az új környezetet, amibe az élet sodort.

Hogy honnan a dühöm és miért? Részletes utinaplót készítek a jövőben a házról, hogy érthető legyen.
Addig is jó pihenést Mindenkinek!