Romantikus koszorúalap házilag

Hiszem, hogy mindent lehet használni valamire, csak ki kell várni az idejét. Ez lehet napok, de lehet évek kérdése is. Jelen bejegyzés tárgyának csak napok kérdése volt, hogy megszülessen.
Albérletünk házigazdái megmetszették a csemegeszőlőjüket, aminek folyományaként a tűzrakóhely megközelíthetetlenné vált a hatalmas venyigehalomtól.
Pár pillanat műve volt csak, hogy belássam, nemcsak szalonnasütéshez parázsnak, de koszorúalapnak is kiváló. Rusztikus, a megszáradt kacsoktól kissé ágas-bogas, utánozhatatlan hangulatú koszorúk lettek belőle.

Ha valaki szeretné utánozni:
a kisebbekhez kb. 4-5 db 1-1,5 méteres vékonyabb venyige kellett, míg a nagyobbakhoz 8-10 db 1,5 - 2 méteres. Minél gyorsabban kerül feldolgozásra, annál jobb, mert nem szárad ki, rugalmasabb. Hogy ne tegyétek tönkre a kezeteket a hajlítgatással, érdemes az asztal szélén a tenyérrel megnyomkodni a vesszőket hajlítás és összefűzés előtt, óvatosan, hogy ne törjenek. Kb. 20 perc alatt lazán elkészül egy koszorú. Pár nap alatt összeszárad, és már lehet is vele dolgozni. Akár le is fújhatod lakkal, vagy színes festékkel.
Lehet több apró koszorú, egybefűzve; vagy nagyobbak az ajtóra; ajándék kopogtató bármilyen évszakra; asztalra a közelgő húsvét alkalmából egy tálra téve romantikus kosárka tele virágokkal és tojásokkal... 
És hogy nekem mik a terveim? Még nem tudom pontosan, de lassan körvonalazódik. Addig is íme, néhány kedvcsináló Nektek:

Forrás

Forrás

Forrás

Forrás

Forrás

Forrás