A töltött nyúl

Évekig nézegettem az olasz henteseknél a konyhakész töltött nyulakat, de sosem támadt vágy bennem a nyúlevésre. Az elmúlt években egyre többször került a nagycsaládi asztalra nyúlhús, és én is eljutottam arra a pontra, hogy készítsek belőle valamit. Az első ismerkedős körben rozmaringos sült és paprikás lett belőle.
Utoljára pedig a kicsontozott, töltött nyulat kíséreltük meg elkészíteni, hatalmas sikerrel.
A kicsontozást kíváncsiságból Párom vállalta magára, pláne, hogy a célból előző nap beruházott egy vadonatúj Fiskars filézőkésbe. Csak ajánlani tudom. Akinek nincs pénze vagy ideje egy Zwillingre, mint jelen esetben nekünk, optimális választás helyette.
Az előző és fent is említett  nyuszis bejegyzésemben találtok egy videót egy vérbeli olasz hentestől, aminek az alapján történt a filézés, most is hibátlanul.
Én közben elkészítettem a tölteléket: egy szikkadt zsemlét összetéptem és tejbe beáztattam, a nyuszi máját és veséjét apróra vágtam-kapartam és egy diónyi vöröshagymán megpirítottam, sóztam, borsoztam, majd 2 evőkanál száraz fehérborral összepároltam. A kétféle anyagot összekevertem, amikor a májas már kézmelegre hűlt, majd hozzácsaptam még egy tojást.
Előkészítettem a szalonnát: egy helyi hentestől beszereztünk 90 dkg saját készítésű füstölt kolozsvári húsos szalonnát. Ebből szeltem kb. 40 dkg-nyi vékony szeleteket. Cél, hogy olyan hosszúak legyenek, mint a kiterített nyúl keresztben (ca. 24-26 cm).
A nyuszihúst egy vágódeszkára terítettem és ráfektettem a szalonnaszeleteket.

szalonnával borítva a kicsontozott nyúl

Majd ráhalmoztam a tölteléket, és szorosan feltekertem.

a töltelék ráhalmozva

Feltekerve, szalonnával tamponálva

A közepére esztétikai okokból, a végeire pedig a töltelék kiesése ellen is tettem egy-egy szelet szalonnát. Majd spárgával hosszában és keresztben is összekötöztem. Olivaolajjal vékonyan bekentem és megszórtam szárított rozmaringgal és egy kis borssal. Friss ággal jobb, amit a spárga alá be lehet szorítani, de sajnos nem volt otthon. Sót külön nem használtam a húshoz, mivel a szalonnából belesül, épp optimálissá téve a sóarányt.

Feltekerve, fűszerezve

A húst beletettem egy sütőzacskóba, utánadobáltam pár gerezd fokhagymát és egy bő löttyintés fehérbort. Majd ment a sütőbe egy tepsibe fektetve 200-220 C-ra egy órára. Egy óra sülés után a tepsibe mellédobáltam a cikkekre vágott krumplit és cukkinit, és oldalra fordítottam a zacskót, hogy a felül szúrt lyukakon ne folyjon ki a pecsenyelé, de az alja is megpiruljon.

Spárga nélkül, tálalásra várva

Így hagytam még fél órát, majd kivettem hűlni. A zacskóból a pecsenyelét leszűrtem, és tejföllel, liszttel besűrítettem (tejszínnel jobb lenne, de nem volt itthon).

...és a tányéron

A hús fantasztikus puha és omlós lett, a töltelék szaftos, harmonikusan fűszerezett mindkettő. Csak ajánlani tudom! Előző nap is elő lehet készíteni, sütőzacskóban jól eláll a hűtőben egy éjszakát, és a sütés napján csak betenni a sütőbe és hajrá.
Jó kísérletezést mindenkinek!