A sütikiszúró küldetése

Egyik évben túlvásároltam magam ajándék terén, és megmaradt egy nagy doboz sütemény kiszúró forma. Már nagyon zavart, hogy ide-oda pakolgattam, így inkább bevetettem őket is a karácsonyi díszek sorába.
Egy része a konyha ablakba került dísznek helyes kis masnikkal fellógatva, míg a másik feléből helyre kis vintage hangulatú karácsonyfadíszek születtek.
A cél itt is a recycling volt, új életre keltek a régi képeslapok, mintás papírok, desszertes és teás dobozok képei, apró gombok, szalag maradékok, gyöngyök.
A munka menete elég egyszerű volt. Nem akartam kartonnal vacakolni, így dekorgumira nyomtam a formát, amit az félig ki is vágott (tegyetek alá egy vastagabb lapot, különben kinyírja az asztal lapját), utána igazítottam ollóval. Ez a művelet a forma vágóélének az élességétől is függ, lehet, hogy lesz, akinek többet kell ollóznia. Majd mintát kerestem a díszek hangulatának megfelelően a fehér dekorgumira: vékony aranyos és ezüstös fóliamaradékokat, óarany karácsonyi csomagolópapírt használtam, de volt, amire nyomdáztam.
Az alapnak használt lapot ezután bedíszítettem a forma és a hangulatom alapján. A végleges díszítés után egy-két pillanatragasztó pöttyel belerögzítettem a formába. Majd jöhetett az akasztó. Ez sem könnyű, mert meg kell keresni a forma súlypontját, hogy pl. a dísz ne bukjon túl előre, ha túl hátra ragasztanánk az akasztónak szánt szalagot.
És ez a végeredmény:

 Optikailag a formák mélysége nagyon sokat dob a díszeken, izgalmas látvány a fények játéka, hogy visszatükröződnek a minták, színek a belső oldalon.