Őszi gyűjtögető Mókusok figyelem!

Hosszú, szép napsütéses hétvégéket hozott ez az ősz, reméljük még tart egy darabig. Ideális a téli ünnepkör díszeihez beszerezni az alapanyagokat: makkot, diót, gesztenyét, csipkebogyót, ágakat, tobozokat. Ha most metszitek meg a borostyán, vadszőlő, csemegeszőlő indáit, nagyon mutatós, saját magatok igényeire méretezett koszorúalapokat, díszeket tudtok készíteni belőle. És mennyivel olcsóbb is.

Íme egy kis inspiráció az elmúlt évekből:

Ablakdísz csipkebogyóval és textil szívekkel díszítve, festett venyige alapon

Kopogtatóról lelógó nyírfából készült kisebb koszorú

Vesszőből készített koszorúk

Kertem, kertem...

Kertészkedés iránti rajongásom nem egyedi és szűkebb baráti körömben nem is ismeretlen. Természetesnek találom, hogy az ember műveli természeti környezetét és azt is, hogy a házon belül is minél több zöldet szeretne látni. Nem igazán vagyok és tudok következetes és tudatos kertész lenni.
Az, hogy orchideáim folyamatosan újra és újra virágba borulnak, inkább az ablakpárkány és az orchideák érdeme, mint az enyém. A paradicsom és a padlizsán is terem nélkülem is, ha van vizük. Amihez nem szeretem túlzottan hozzászoktatni növényeim, mert még megszokják a vizet.

Másik kedvelt időtöltésem kert témakörben a kreatív kerttulajdonosok és teraszdíszítők munkáiról való képgyűjteményem folyamatos bővítése.

A mai kedvencem ez a friss gyűjtés: Hajdú-Bihar, Debrecen, Biczó-kert.

Nem mennék bele mélyebb elemzésekbe, nem tudnám az emberi lélek titkos bugyrainak okait feltárni, melyek erre a csodás csendéletre inspirálta tulajdonosát.

Banános csiga, apró uzsonna (nemcsak) gyerekeknek

Hajlamosak vagyunk a spórolás jegyében kezdeni az újévet: a karácsonyi ünnepkör alatt az anyagi és étkezési  túlzások után jót tesz  a szervezetünkbe bejutatott cukor mennyiségét (is) visszafogni.

Ezen alapgondolattal főzök második hete kicsiny családomnak, de eddig még nem panaszkodott senki. Mert volna, ugye?!

Az egyik sikerreceptje az elmúlt időszaknak a sós rétes, mely a szilveszter utáni maradék krumplipüré - párolt káposzta - sült, füstölt tarja szentháromság köré épült.

Másik, váratlanabb és kevésbé tudatosan kreálmányom a mákos és banános csiga.

A közeli pékségben vásárolt fél kg leveles tésztát kinyújtottam kb.35 cm x 40 cm-es vékony lappá.
A töltelékhez: villával összetörtem egy érett banánt, hozzákevertem egy evőkanál zsemlemorzsát és egy teás kanál fahéjas-szegfűszeges-vaníliás cukrot, egy kis citromlevet.
Vártam egy kicsit, hogy megduzzadjon a morzsa, majd nagyon vékonyan rákentem a tésztalapra.
Összetekertem és feldaraboltam kb. 1 cm-es karikákra. Sütőpapírra fektetve 180 C-os sütőben kb. 12-15 perc alatt szép aranysárgára sültek. Kb. 30 darab lesz belőle.

A banános csigák mellett a képen látható néhány mákos csiga is ebből a sarzsból került ki, így volt elegendő egy banán tölteléknek. A mák mennyiségét nem tudom, még korábban főztem fel egy kis tejjel, vaníliás cukorral egy másik sütihez, ennyi volt a maradék, kb.5-6 dkg.

Vigyázat, túl finom, hamar elfogy! A csigák nem túl édesek, aki nagyon édes szájú, az szórjon a tetejére egy kis porcukrot.

Karácsonyi képeslap

Nagyon gyorsan ideért idén is a karácsony. Persze mindennel el vagyunk maradva, úgy érzi ilyenkor mindenki. De engedjen meg magának egy kis pihenőt az olvasó. A gyertyák és ledek fényében nem számít a padlón a kosz, szőnyegen a folt, az ablaküvegen a por. Csak a csillogó szemek és a csodavárás halk rezgése a lelkekben. Ne csak kicsiny családunkra gondoljunk ilyenkor. Még lehet másnak is csodát tennünk, adjunk valaki olyannak is, aki nem is számít rá, akinek senkije nincsen, aki éhezik, akár kicsi vagy nagy.

Boldog karácsonyt mindenkinek!

Debreceni adventi vásár DIY szemmel

Teljesen rászoktam arra, hogy azonnal fotózok a nálam lévő elektronikus kütyük egyikével, akár hol is járok. Előnye, hogy rengeteg ötletről van egy klassz képem. Hátránya, hogy néha nem tudom, hol.
A debreceni adventi vásáron megfogott néhány stand dekorációja, hangulata. Íme egy kis összeállítás a teljesség igénye nélkül.

Még nem késő az adventi koszorúért meginni egy üveg bort

Adventi koszorú őrületben tobzódik a keresztény világ, hiszen mindjárt itt az első gyertya meggyújtásának vasárnapja. Van, aki valóban vallásos szokásai miatt szerez be egy koszorút erre az időszakra. De valljuk be, van aki szinte csak dekorációs célból, lakberendezési kellékként. De az biztos, hogy kreatívkodni jó, és az utolsó percek kifejezetten izgalmas alkotásokra ösztönzik az ember lányát.
Íme, nálam ezek születtek az elmúlt években:
ez az első a kedvencem, annak idején külön bejegyzést is kapott: hálás feladat meginni pár üveg pezsgőt vagy bort egy ilyen nemes célért :-)

 

Az előtte való években sem volt több időm a koszorúkra, babák mellett nem az alkotásra jut a legtöbb idő. Így ezekben az években is a gyors és olcsó megoldások kerültek előtérbe.
Ehhez az adventi díszhez egy kovácsolt vas polcot használtam néhány mécsestartóval.

Sajnos a fénykép nem a legjobb minőségű, de a lényeg átjön: konzervdobozok, csipke, kocsisgyertya, moha és pozsgások, tobozok. Minden a kertből... mondhatnónk a kert adta az ihletet.

A hagyományokat kedvelőknek pedig egy klasszikus forma, pár éve készítettem ajándékként. Családi hagyományként szintén az otthon talált dolgokból: szalmaalapra szaténszalagot tekertem, beletűztem a gyertyatartókat, némi műfenyőre ültettem az óarannyal színezett, újrafújt kisebb régi karácsonyfadíszeket, bogyókat. Így kapott egy kellemes, de nem talmi csillogást a koszorú és új esélyt, pár, a fán már szereptelen dísz.

Kellemes kreatív perceket mindenkinek a hétvégére! Ha az ötletelésben segít, idén is a tavalyi gyors és low cost koszorúnk egy változatát készítem majd: egy nagyobb, peremes tálra homok-föld keverékét halmozok, abba beleültetem a 4 gyertyát, köréjük pedig a kertből behozott pozsgásokat, köveket, pár vintage hangulatú díszt teszek. Sajnos a tavalyi fotók a laptop csere miatt elvesztek.

Adventi dekoráció-őrület 2016

Nálam is elindult az adventi őrület ... vagy talán le sem zárult a tavalyi. Februárban vettem műanyag fenyőágakat díszekhez alapanyagnak, augusztusban levadásztam egy szuperakciós ledes dekorfenyőt, nagyon mutatós és még hangulatlámpának sem utolsó; szeptembertől gyűjtöm a fenyőtobozokat, bogyókat, lomispiacon a kisebb régi befőttesüvegeket mécsestartónak... nem lehet leállni.
Régebbi cikkemben rusztikus koszorúalapot készítettem, abból készűlt el egy ajándék koszorú kedves barátnőm ablakába. A stílusa egyszerű, kérés a piros, de nem csillogó színvilág volt.

Az évszaktól szokatlan időjárásnak köszönhetően a kerítésen éldegélő vadszőlő még mindig könnyen hajlítható, férjem meg is metszette a hétvégén. A hosszú vesszőkből így rögtön készítettem pár kisebb és egy nagyobb koszorúalapot a jövőre gondolva.

A kicsikből valószínűleg karis szélére lesz pár egyforma, lelógatott dísz egy étkezőbe. Pár nap múlva remélem már a fotókat készítem róluk...